2012. ÉVI ESSENT ISU GYORSKORCSOLYA EURÓPA-BAJNOKSÁG



Gyorskorskori gyorstalpaló | 2011.07.04.
Hasznos információk a Gyorskorcsolyáról


A klasszikus gyorskorcsolya sportot 400m-es ovális pályán űzik. A versenyzők előzetes sorsolás alapján páronként egyszer teljesítik a távot. Ekkor kell mindenkinek tudása legjavát kihoznia magából. Ezt követően az időeredményeket pontokra váltják, és ez alapján rangsorolják a versenyzőket.

A gyorskorcsolya pályán három sáv található, a külső kettő a versenypálya, a belső pedig a verseny alatti bemelegítő pálya. A pálya két egyenesét cél~ illetve váltó egyenesként különböztetjük meg. Minden távon a váltó egyenesben pályát kell váltaniuk a versenyzőknek - akkor is, ha pár nélkül futnak - ezzel biztosítva, hogy mindenki azonos távot korcsolyázzon.

Versenytávok nőknek: 500, 1000, 1500, 3000, 5000 méter, férfiaknak: 500, 1000, 1500, 5000, 10000 méter. Az Európa-bajnokságon a fentiekből 4 távot kell teljesíteni; a nőknél az 500, 3000, 1500, 5000 méter, a férfiaknál az 500, 5000, 1500, 10000 méter az összetett verseny távjai ebben a sorrendben. Bajnokot a 4 táv együttes ponteredménye alapján hirdetnek. Az egyes távok után bajnoki cím nem jár, de ún. "ISU kis éremmel" jutalmazzák az első három helyezettet.

Az Európa-bajnokságon azon európai nemzetek versenyzői (nemzetenként max. négy fő) képviselhetik országukat, amelyek tagjai a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetségnek (ISU) és teljesítik a kvalifikációs szintidőt.

A nevezési idők alapján a döntőbírók összeállítják a versenyzők távonkénti rangsorát, majd versenyszámonként csoportokat hoznak létre, hogy a legerősebb versenyzők ne kerüljenek párba a leggyengébbekkel. Ezután készítik el a sorsolást a soron következő versenytávra. Ezen sorsolás alapján futják a rivális párok egymás után a különböző távokat. Az első két távot mindenki teljesíti, a harmadik távon (1500m) már csak a két táv utáni összetett rangsor első 24 helyezettje, majd az utolsó, leghosszabb távon már csak a legjobb 12 versenyző állhat rajthoz.

A matematikát segítségül hívva, kizárólag az időeredményeket figyelembe véve pontokat kapnak a versenyzők. A pontszámítás úgy történik, hogy az elért időt másodpercekre átszámítva elosztják annyival, ahányszor a távban megvan az 500. Például, ha az 500m-t valaki 36,00mp alatt teljesíti az 36,000 pont, ha az 1500m-t 1,52:12 alatt futja le az 37,373 pont, és így tovább. A négy táv pontjait összeadva a legalacsonyabb ponteredményt elért versenyző nyeri el a bajnoki címet. Így előfordulhat az is, hogy távgyőzelem nélkül is Európa-bajnok lehet valaki.

A korszerű korcsolyák a jégfelületet fokozottan igénybe veszik, és mivel a korcsolyák érzékenyek a jég minőségére, ezért a jeget minden táv után felújítják. Fokozott megterhelést jelent a jég számára, a szabadtéri rendezés is, mint a budapesti EB a Városligeti Műjégpálya esetében. Ezt orvosolandó a versenyszámok között kötelezően előírt jégfelújításra kerül sor, de szükség szerint a hosszabb távoknál verseny közben is lehet jégfelújítás. A rendező ország döntésén (és az ISU Elnökség jóváhagyásán) alapul, hogy a bajnokságot két vagy három nap alatt bonyolítják le. Amennyiben a szervezők a rövidebb változat mellett döntenek, naponta két-két távot írnak elő a versenyzőknek, a hosszabb változat esetén több pihenést biztosítanak az indulóknak.

A gyorskorcsolyázás szabályait az ISU foglalta egységes keretbe. További részletek: http://www.isu.org/vsite/vfile/page/fileurl/0,11040,4844-203082-220305-167852-0-file,00.pdf oldalon találhatóak.

Vissza >>>